Lili szórakoztató

Azt mondtam a fiamnak: (mert könyveken ugrált) 'Barnika,ne kelljen rádszólnom!' Épp azon gondolkoztam, hogy ez milyen hülye duma, amikor Lilike közbevágott: 'Mond azt Barnikának,h tökkelütött!:-)

Lili elfáradt a kanalazásban, én etetem. Ő kérdi:
- Kérsz? (ez azt jelenti, hogy ő kér :))
- Tessék! Hoppá, ez nagy lett! - mondom, mert túl nagy falatot sikerült adjak.
Lili megint: - Kérsz?
Mondom neki: Ok, mindjárt adom. (Épp Barninak segítek.)
Lili erre megszólal: - Nagyot kérsz. Lakomát!

Én: - Gyertek, tízórai, egyetek banánt!
Lili: - Majom eszik banánt!

Lili nyalogatja a játékvonatot. (Olvastam az okos könyvekben, hogy látássérült gyerek sokszor újból ehhez az ismerkedési formához fordul, akár általános iskolás korban is...) Próbálok rászólni, de csak jelzésértékkel:
- Lilikém, ne nyalogasd a vonatot, nem finom!
Eltelik pár perc. Lili ül a szőnyegen, ölében Fityesz babával, egyszer csak megragadja és nagyon halkan ezt mondja neki:
- Fityesz baba! A vonat nem finom!

Barni halkan dünnyögve fejezi ki, hogy ő is akar enni. Mivel éppen Lilivel vagyok elfoglalva, mondom neki:
- Te is kérsz? (Ő bólogat.) OK, mindjárt adom...
Lili úgy dönt, hogy befejezi a mondatot: - ... hogy ne sírjál!

és nekem a legnagyobb, hogy Lili sokszor úgy beszél az öccséről, hogy "a gyerek". A gyerek sír. Meg a gyerek kér, meg ilyenek. Olyan vicces. Valamelyik nap meg jött, hogy a "gyerek giliszta". A Tesz-vesz városban van egy kukac figura, Lali, és Barnuska nagyon szemezett vele, én meg becézésből Barnit "lelalikukacoztam". Ebből lett aztán szerintem, hogy a "gyerek giliszta" :-)