Lili szerepel

Lefekvés előtti nyűgösség. Lili játszik a Babysmash nevű játékkal (köszi, mynona!), Barnus már sír. Lili is nyafog mintha, majd eldobandó papírokat talál, majd megint visszatér a játékhoz, közli, hogy "nevet", majd hogy "csicsíja-bubúja" és rögtön ezután vittük is aludni :)

És íme a 3 kiscica mese, anya-Lili előadásban. Már nagyon rég olvastuk, így volt már sokkal-sokkal jobb előadás is, de azért ez sem olyan nagyon rossz. Vállalható :)

"Stuart fél a pókoktól...

...Amióta egy ilyen gép nála van, egy pókot sem látott a házában!" Ez a "Személyes tapasztalataink" pont alatt található a pókriasztós oldalon, itt: http://www.primrose-hungaria.eu/p%F3kriaszt%F3-egesz-h%E1znak-p-10424.html?cPath=652
A cég, mely árulja, Nagy-Britanniában leledzik, és KK-Eu-ba szállítanak. Csináltak az országoknak saját nyelvű oldalakat. A fordítás nem mindig tökéletes. Bátor voltam, előre fizettem. Kaptam tőlük mailt, ilyen magyarsággal:
"Néha postával küldjük a kisebb termékeket, sajons nem lehet őket mindig követni. Ha nem érkezik meg a csomagja, esetleg egy szomsédnél van vagy a postán. Ha 15 munkanap után nem érkezett meg a csomagja, kérjük írjon nekünk, és majd bepótoljuk a csomagot. Figyelmét arra hívjuk, hogy 15 munkanap elött nem fogodjuk semmi reklamaciót elveszett csomagokért. " Gondoltam, merész vagyok, kockáztatok, meg minden, de rendben megkaptam a terméket a banki utalás utáni 2. napon. Hm. Aztán félretettem a szerkezetet, hogy akkor ez is megvan. Valamiért eszembe sem jutott, hogy használjam. Mint a táplálékkiegészítőkkel, úgy voltam vele. Az is elég, hogy beszereztem :)
No de ma megláttam egy pókot. Aki öngyilkos lett, csúnyán meghalta magát egy papucs alatt :( Úgyhogy döntöttem: nem lesz több vérengzés: üzembe helyeztük a póktávoltartót.
Mindezt csak azért írtam le, mert 30 nap után lehet garit érvényesíteni, ha nem működne, addig kell használni és nézni pókékat, vannak-e. Azaz: első nap ketyeg...

Ajtonálló

Ez is feladat, T-SMT tornasor egy lazulósabb eleme: 2-3 percig állítsuk a falnak a gyermeket, és ennyi. Kisasszony már jóval többre képes, egyhuzamban vagy 5 percig elálldogál (persze közben mondókázunk, éneklünk és zenét hallgatunk, mert amúgy uncsi lenne), és ezt egy nap többször is hajlandó megcsinálni. Szóval állunk...
...majd repülünk. Vagy Lili szavaival élve: "Száll, száll, repül." :)

Csürhe banda

Anyu még itt volt, volt két órám a városra. Rohantam hát az Államkincstárba igazolásért (ami aztán nem kellett...grrrrrrrr...), dokihoz leletemmel plusz Ferinek felíratni valamit, majd irány a könyvtár, beiratkozni és pár könyvet kivenni. Jajj, nagyon jó volt újra könyvtártaggá válni :) De nem erről akarok írni...
Épp rohanásban a könyvtárhoz, amikor meghallom, hogy veszettül szirénázik hátam mögött a mentő. Hátranéztem, és hát jött rendesen. Én már közben a járdán voltam, de pár suhanc éppen rálépett a zebrára, voltak vagy 8-10-en. Iskolatáskával meg minden, azaz gondolom kaposvári kölkökről lehetett szó, akik tudják, hogy a mentő keresztezni fogja az útjukat, mert nagy valószínűség szerint a közeli kórházhoz igyekszik. Ennek ellenére szépen lassan, komótosan, röhögcsélve nekiindultak, hátrafelé tekintgetve. Aztán elérte az útkereszteződést a mentő, ezek meg elkezdtek szerencsétlenkedni, hogy most előre induljanak neki, vagy inkább hátralépjenek. De nem ám gyorsan, kapkodósan, hanem inkább azon röhögve idétlenül, hogy egyikük így, másikuk amúgy döntött. A mentőnek meg kellett állnia...Majd amikor tovább tudott száguldani, egyikük még kajánul vigyorogva utána is intett ezzel a szöveggel: "Nem ezen a pár másodpercen fog múlni!"
Fúúúúúúúú, nagyon felment bennem a pumpa, irtó közel voltam ahhoz, hogy odamenjek és elbeszélgessek velük. Csak az gátolt meg benne, hogy már csak 20 percem volt hátra a két órámból, rizikós volt, hogy Barnus felébred és előttem volt még a könyvtár.
Nagyon remélem, hogy ezek a kölkök nem a mai fiatalok reprezentánsai, ekkora empátia hiánnyal és ekkora kőbunkósággal, neveletlenséggel. Mert ha igen, elég szomorú a helyzet.

A facebookon is látható egy video "Elsőbbséget a Kéklámpásoknak" címmel (http://www.facebook.com/#!/video/video.php?v=108287152586315&comments). Lehet, hogy ha már az emberek nem érzik, hogy bizonyos helyzetekbe nem megyünk bele, ha közben másnak az életéért küzdenek a mentőben vagy nagyon várják már a kórházban, szükség van az ilyen felvételekre, hogy akkor legalább megtanulják ezeket?!
(Mellesleg szerintem két dolog van, amikor az ember nem szándékosan tapló: 1) amikor a szirénától/hangtól a seggében annyira leblokkol, hogy a nemcselekvésével hátráltatja a mentőt, 2) nagyon sokan nagyon hangosan hallgatják a zenét a kocsiban, meg sem hallják a szirénát, a fényeket meg már későn veszik észre. Meg kell mondjam, hogy már én is jártam így. Szerencsére viszont a mentőt nem akadályoztam.)

30.000

Újból átfordult egy tízezres, már 30 ezerszer jöttetek megnézni, hogy mi is került ki e blogra!
Gyertek holnap is! :)

Az ember ne felejtse el, hogy a lánya okos...

Este szokás szerint ment a bebetv. Lili ült előtte, én magamat és Barnust vacsiztattam. Egyszer csak hallom, hogy "napocska". Majd ezt: "süt a nap". Odanézek a monitorra, és egy napocska forog konstansul.
Hát, mondani sem kell, a szívem gyorsabban kezdett verni...
Újabb kép, Lili megszólal: "csúszik". Majd újból. És újból. Megint odanézek: gyerekek csúsznak le egy csúszdáról...Fú, nagyon kalapált már a szívem.
És akkor újból, azt mondja, hogy "kacsa". És mi történik? A bebetv logoállata, a liba mászott keresztül a képernyőn...igen, anyuci egyszer elnevezte a libát kacsának, és rajta ragadt, azóta hiába is javítgattam, Lilinek az már csak marad kacsa...No de a lényeg: tényleg ott volt a liba-kacsa!
És akkor beugrott, hogy ezeket mi már néztük egyszer együtt, a napocskás forgást, a debil csúszdásat és milliószor a liba-kacsát. Valószínűleg a zenéről ugrott be a leányzónak, hogy mit is látunk. Mármint hogy mit szokott anyuci mondani...
Szóval nem lát, csak okos, emlékszik ... :(
...de így is jó! :)
(és azért még újból betesztelem, hangot szigorúan levéve :))

Problem child

... azaz problémás gyerek...
Akik nem most kisgyerekesek, azoknak fogalmuk sincs arról, hogy mi is az a családi napközi. Nekem sem volt, és igazából nem is törekedtem arra, hogy elmélyüljek a témában, csak amennyire szükséges. Szóval ezek a családi napközik (csana) élnek, burjánzanak, merthogy kevés az óvodai/bölcsödei hely, és jó picike létszámú, családias környezetet biztosítanak babáknak, gyerekeknek. Legtöbb esetben szülők alapítanak napközit, és így akár (nem) kis jövedelem-forrásra is szert lehet tenni - már ha az ember tolerálja a sajátja mellett a másik 6-13 gyerek sírását, kakiját, nyálát, nyűgjét...jobb esetben óvodapedagógus az ilyen, és akkor nincs ezzel semmi gond, sőt, csodálatos élmény lehet, hogy az ember munkája egyenlő a hobbijával és aktuális feladatával.
Kaposváron is van pár hely, szerintem sok is. Azokon kívül, akik a neten hirdetik magukat, van pár csendes versenyző is. Begyűjtöttem sok véleményt, megnézegettem pár honlapot (ami mondjuk annyira nem mérvadó, merthogy pénzzel hülye is tud jó honlapot csinálni) és elindultunk Lilinek helyet keresni.
Hogy miért?
Mert észrevettük, hogy nagyon szüksége van társaságra. Az, hogy én és a napi feladatok vagyunk neki, illetve az öccse, apja, az valójában szociális impulzus gyanánt édeskevés. Beszűkül teljesen. Akkor döbbentünk rá erre erősen, amikor egymás után több nagy társaság gyűlt nálunk össze, és Lili furán viselkedett: csak magában volt el, senkire nem figyelt, senkihez nem akart odamenni. Merthogy tudom, ebben a korban még nem kell, hogy érintkezzenek, nem fognak egymással huzamosabb ideig játszani a gyerekek, de érzékelik egymást, figyelnek egymásra, hogy ki mit, miért, hogyan csinálja, amit. Ezen kívül a környezetváltozás is fontos és az új emberek és azok szokásainak, viselkedésének megismerése. Igen, járunk látásfejlesztésre, egyéni órára, amit nem akarok én elhagyni, de egy csoportos műsorszám egészen más. Nem csak rá szegeződik a figyelem, nem csak az ő kívánságai fontosak, hanem csoportban kell gondolkozni, boldogulni.
Mindezt nem akarjuk még intenzíven, azaz egész naposan. Heti egy fél nappal kalkuláltam, most a "tanuló hét" után úgy gondolom, hogy kétszer 2 órára módosítok. Így ugye az állami bölcsi, mint megoldás szóba sem jöhet, csak a családi napközik, ahol 1-1 órát is lehet akár maradni.
No és mit lát egy családi napközi Liliből?
- Nem jár, nem fut, csak mászni tud, ill. ha járatják, tűrhetően odateszi a lábait.
- Ki tudja, hogy mit lát, de nem sokat, az tuti; azaz a figyelmét irtó nehéz lesz játékokkal lekötni.
Ez a negatív oldal. Nem vonzó csomag. Néha még harap is, ha a játékát le akarják nyúlni vagy piszkálják...
A pozitívum nem feltétlenül ellensúlyoz:
- verbálisan eléggé ott van a szeren, azaz jól dumál (meséket, verseket, mondókákat, énekeket tud kívülről)
- zenével, mesékkel, könyvekkel jól leköthető
- jó eszű, memóriája szuper
- kedves, szeretnivaló
- ha nem is szobatiszta, de kaki nem lesz a pelusban, az esetek 98%-ban, mert minden kaja után bilizik, és abba pakol. Kiszámítható.
Szóval igen, a végkövetkeztetés az, hogy törődni kell vele. Mert agyilag igényli az impulzusokat, még ha a teste meg is viccelte azzal, hogy korlátozottan mozog és nagyon rosszul lát...
Kinek kell ilyen gyerek? Nem kapkodnak érte. De úgy látom, egyértelműen elutasítani sem mernek.
Nem fogom a helyeket megnevezni, hogy merre jártunk már, merre nem. Most találtunk egy számunkra kedves helyet (nem az első ... ), jó lenne, ha befogadnák Lilit (volt kiutálós hely is...). Ő nagyon szeret oda járni. Egyértelműen utaltak ott rá, hogy nem biztos, hogy be tudják vállalni Lilit minden időben, csak ha megyek én is vele. Főleg akkor nem, ha felfut a létszám. Mert látják, hogy sok a dolog vele. Egészen egyszerűen nem éri meg a pénzét, ez van. No, ezt nem mondták így, de tudom, ez a helyzet. Közgazdász vagyok, de ehhez nem kell közgazdásznak lenni. Megyegetünk hát oda, ahogy fogadni tudnak bennünket. Ha nem, továbbállunk, keresünk mást. Ha nincs más, vagyok olyan szívós, hogy csinálok. Én ugyanis hiszek Liliben, és hiszem, hogy jó neki a napközi, szüksége van rá. Ép gyerekekkel, integráltan. Ahogy az ovit is tervezem és a sulit is.
Egy, max. két évről beszélünk. Oviba már államiba megyünk, 3-4 évesen, amint Lili jár. Már van is tippem, hogy hova :)
Úgyhogy nagyon remélem, hogy továbbra sem kell családi napközi témában kiokosodnom, és találunk befogadó helyet. Akik majd büszkék lesznek arra, hogy egy későbbi Nobel-díjas náluk kezdte "az iskoláit" :)

Lili ilyeneket beszél

Ha beülünk az autóba, ez a párbeszéd állandóan elhangzik:
- Egérte (azaz egérke)...
- Mit csinált az egérke?
- Felmászotta...
- Hova mászott fel?
- Bordásfalra.
(merthogy a felállást a bordásfalnál úgy gyakoroljuk, hogy a plüss egerét felteszem a bordásfalra, hogy kvázi az fogta magát, és felmászott, így Lilinek a dolga, hogy jól leszedje onnan.)
A párbeszéd után rögtön jön, hogy Jancsista, azaz Jancsi és Juliska. Szépen el kell mesélni...milliomodszor is...vagy Mókuska nóta kell ("dottórbácsi"-val:))

A radarjai nagyon működnek, ha Barniról van szó.
Lili imád a wingbon repülni, de Barnusnak meg sírás ellen tesz jót, így sokszor felteszem őt is. Leginkább akkor, ha Lili bilizik, és így őt nem zavarja. Nem a francokat nem. Ultrahangokkal meghallja, hogy wingbozik az öccse, és csak ismételgeti egyre sírósabban:
- Száll a Szöszi! Száll a Szöszi!
Lili enni is szeret. Ha éppen Barnust etetem, Lili azt is hallja, és panaszosan ezt ismételgeti:
- Szöszi ebédel. Szöszi ebédel! (De ha reggelizik, Szöszi akkor is ebédel! :))
Érdekes, hogy viszont ha aludni megy Lili és kérem, hogy mindenkitől köszönjön el, akkor Szöszi a legfontosabb személy. Tőle többször is, és van, hogy csak tőle.

Zenehallgatás. Strauss. Lili teljesen átszellemül. Belelovalja magát, hadonászik, vezényel. Hihetetlen alakítást nyújt. Majd a végén közli:
- Jaj de szép volt!

- Vizet!
-...kérek szépen! - fejezem be helyette a mondatot.
- Köszönöm, drágám! - vágja rá ő.

Felvettük a szókincsünkbe a 'tökéletes' szót. Lili épp mondogatja. Én rákérdezek:
- Ki tökéletes, drágám?
- Anya!
:) (és tudja, és tudja, és tudja :))

Ha valaki tüsszent, Lili ezt mind mondja:
- Hapci. Tüsszentett. Egészségére/egészségedre!

Uzsonna. Kérdem Lilit, hogy mit szeretne: banánt vagy inkább narancsot? Válasz:
- Almát.

És a mostani nagy sláger szavak:
- amikor sétáltatjuk, akkor mindig mondjuk neki, hogy "egy, kettő", hogy ilyen ütemben tegye a lábait. Így ez most nagyon benne van a fejecskéjében. Napközben többször is elhangzik. Valamelyik nap a délutáni alvásból ébresztettem, és még kómásan ücsörgött az ágyikójában, de már azt mormolta, hogy "egy, kettő" :)
- pedál. Imádja a triciklijét. A pedált egyelőre arra használjuk, hogy a lábikóját azon pihenteti a drágám, de sokszor csábítást érez, hogy letegye a tappancsait. Ilyenkor rászólunk és addig el nem indulunk, míg vissza nem teszi a lábait. Napközben elég sűrűn elhangzik az a szó is tehát, hogy pedál :)
- gyerekekhez/bölcsödébe/napközibe. A múlt hét a családi napközizések hete volt. Erről majd írok hosszabban is. Ha Lili érzi, hogy valami történés van, vagy tudja, hogy indulunk valahova, rögtön mondja, hogy "gyerekekhez/bölcsödébe/napközibe" :) Aztán sokszor ki kell ábrándítsam, hogy csak sétálunk egyet, de mivel a triciklivel, aminek ugye pedálja van, így gyermeki boldogsága töretlen!
- és azt ti tudtátok, hogy a világ legviccesebb szava az, hogy irgum-burgum? Anyu éppen valamiért rászólt Lilire, és nyomatékosítás gyanánt odabiggyesztette a mondata végére ezt a csuda vicces kifejezést. Hát nem röhögőgörcsöt kapott a kisasszony? És ez még tart. Ha irgum-burgum, akkor Lili kiesik a száján. No így tessék nevelni: ha ezzel a szóval szidom, kiröhög a lány. Nem, nem vicces! :)

Jótállás és főzés

Lilike a konyhában segédkezik nagyanyónak. Fiókot húzgál és álldogál. Ügyesek így együtt! :-)

Hogy mizujs?

Lilkó élete legintenzívebb fejlesztő hetén vesz részt. Itt van anyukám nálunk, aki véletlenül szuper gyógytornász és sok kisgyereket is elindított már, most Lilin a sor :) Egész nap együtt vannak, és nem itthon, hanem egy családi napköziben nyomják a délelőtti időt, délután meg tegnap pl. zenés foglalkozásra mentek, ma sétálunk majd a triciklivel és veszünk neki cipőt, és ilyenek...:) Szóval, Lili élvezi, bazi élénk tőle, és rengeteget sétál, fejlődik. Szegény anyunak már leszakad a dereka, de csinálja!
Mi meg dögrováson. Barnus már megint valami tüdőgondot szedett össze :(, csúnyán hörög és csurog taknya-nyála. Emellett fogzik, úgyhogy azért is csurog. Szerencsére Lili csak elkezdte, de nem ment bele, lehet, hogy a Coryzaliának (homeós gyógycucc náthára) köszönhető, amit adtam neki? Lekopogom, 37.3-nál nem volt magasabb a hője, azt is csak egyszer mértük. És szerencsére Barnus sem lázas, neki még annyi sem volt. De elég rossz bőrben van. Mint ahogy anyuka is: orrdugasz, takonykór és árpa a szemen. Ettől szép szecessziós lett az arcom, legalábbis az egyik fele. És a kencétől csillog és be van dagadva a szemem, zseniális. Mint egy torzszülött, vagy aki kisírta a szemét bánatában, de érdekes mód, csak az egyiket :)
Sok a dolog így, de nagyon jó értelemben (kivéve a betegeskedést, de gyógyulunk!). Úgyhogy megyek is! :)

Felfedezéseim #7

Origami UV-s meseszínjáték :)
Szeretném Lilikének eljátszani a Három kiscica c. mesét (Szutyejev klasszikusát). (Fogok feltölteni videót arról, hogy a drágám hogy meséli. Van már, csak annál már sokkalta jobban nyomja, úgyhogy rögzítek egy újat holnap!) Ugyanis a "Jancsi és Juliska" (vagy ahogy ő mondja: Jancsista :)) mellett ez az aktuális kedvenc. (Megnézhető animálva itt: http://egyszervolt.hu/anim/a-harom-kiscica.html)
Gondolkoztam, hogy ez hogyan is történjen meg. Vágjak ki állatfigurákat? Vagy csináljak én is árnyszínházat, mint Fruzsiék? (http://fejfeljancsi.blogspot.com/2011/03/arnyszinhaz.html) Aztán elkezdtem a két dolgot ötvözni: színházas, de UV-fénnyel, hogy Lili minél jobban lássa!
Aztán csak rákerestem a neten, és jött egy remekbe szabott ötlet: origami mese! Itt elérhető: http://www.skicc.hu/ijh/htmlm/ori/9018szum.htm
Hajtogatok, majd UV-fénnyel megvilágítom és jöhet a mese!
(Ilyet is találtam, eggyel nagyobb gyerekeknek: foglalkozásvázlat a mese köré. Itt lelhető: http://tanarblog.hu/component/content/article/1956-a-harom-kiscica-foglalkozasvazlat-ovodasoknak)

Napirend

Nemrég rábukkantam Lili egy korábbi napirendjére, itt a blogunkon, és ledöbbentem, hogy hát hoppá, mennyit változott! Úgyhogy gondoltam egyet, leírom a mostanit.

- A legfontosabb: a T-SMT feladatsorunk. Az előírtnál jóval nagyobb dózisban csináljuk. Egy: mert hiszünk benne, és kettő: mert Lili nagyon szereti ezt a sort. A felállítás, a bordásfalazás nekem is nagyon tetszenek benne!
- Második legfontosabb: Doman olvasóprogram. Jelenleg 4 szett fut le biztonsággal egy nap, néha előfordul, hogy mind az öt összejön. Próbálgattam a matekot újból elővenni, de nem megy, Lili piszkosul egyértelműen elutasítja. Nem értem. Barnus is élvezi az olvasást, de be kell valljam, nem minden egyes körben mutatom neki, amikor Lilinek, technikai nehézségek miatt.
- Aztán a világ megismerése is nagyon fontos. Ezt egyelőre úgy érjük el, hogy napi 3 új szót tanulunk. Célzottan, irányítottan, elmélyülten. Megfogjuk, többször is, hogy Lilinek minél pontosabb elképzelése legyen arról, mit is jelent az, amit kimond.
- Okosodunk is, minden nap mesélünk, mondókázunk, verselünk. Mi magunk, ill. laptopról is hallgatjuk. Növeljük a memóriánkat. Mármint Liliét. Hihetetlen, hogy miket tud máris! Azzal tisztában vagyok, hogy az értelmét sokszor nem tudja annak, amit mond, de hát ezzel minden kisgyermek így van, ez nem különleges. Persze egyre jobban tisztulnak a mondókák, mesék jelentései. Próbálom neki eljátszani is őket bábukkal, figurákkal, ami van itthon. Minden héten megtanulunk egy új mondókát. Van, amit totálisan végig tud mondani egyedül is, ha akarja, de sokszor csak azt lehet kihúzni belőle, hogy én mondom a mondókát és kihagyok sok szót belőle, amiket ő behelyettesít, tökéletesen:)
- Majd egyszer okosodunk a sakk által is, most még csak barátkozunk. Egyelőre odáig jutottunk, hogy a játéktáblán meg tudja mutatni, hogy melyik oldalán van a sakktábla felrajzolva (kétoldalas), kiválasztja és mondja, hogy melyik a sötét és melyik a világos bábu, és a bábukat sétáltatja, ill. ugrasztja a táblán mondókákkal (Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs! Illetve: Ugráljunk, mint a verebek, rajta gyerekek!) Nem is nagyon akarok tovább lépni, míg nincs meg a rendes sakktábla hozzá. Szülinapjára szeretnék, viszonylag nagyot, jól megfogható és megkülönböztethető figurákkal, és ha lehet, mágneses legyen a tábla. Még keresésben. Aztán folyt. köv.
- A zene nagyon fontos nekünk, ki ne hagyjam! Hallgatunk minden nap egy speciális, "fülizomtornáztató" zenét, amit valamilyen rejtélyes okból kifolyólag Lili Haydn-nek hív :) Aztán hallgatunk minden nap komolyzenét, ezt Lili választja ki mindig. Hallgatunk gyerekzenéket, mondókákat is minden nap, ill. néha egyéb zenét (pl. kocsiban, ha megyünk valahova, Lili mindig kéri, hogy kapcsoljam be a rádiót). De nem csak hallgatjuk, hanem csináljuk is a fesztivált! :) Éneklünk, én furulyázok, ill. a metallofonon is játszok. Imádják. Ők közben dobolnak, próbálnak szintén metallofonozni, ill. csörögnek mindenféle eszközzel :)
- Főleg a késő délutáni időszakban jön a vesztibuláris ingerlés, azaz a mindenféle egyensúlyi játék: hinták! A wingbo, a libikóka, esetleg az IKEÁ-s hinta, valamint a legújabb szerzeményt is próbálgatjuk: az Y-motort.
- Aztán igyekszünk minden nap végén sort keríteni egy "világítós valaminek" is, ez mostanában a világító rajztábla, de jó sok cuccunk van még a témában :)
- És a legújabb "hülyeség", ami szintén estére marad: online videojátékokat játszunk, ill. bebetv-t nézünk, kis szemstimuláció miatt. Ill. hát okosodunk, ügyesedünk is általuk. Idesorolnám még a különféle okosító ppt-k nézegetését, ill. a hangok hallgatását is.

Jó, ha tudunk még sétálni egyet, apával (Ferivel).
És az egyéb, házon kívül: heti2x Dévény torna, heti 1x zenés foglalkozás, heti 1x látásfejlesztés, heti 1x HRG gyógyúszás (ez mostanában nem nagyon jön össze), ill. a jövő héttől heti 1x családi napközizés, fél napra!!! :)
Én nem unatkozom. Lili sem. És hát ugye Barnusnak is rendesen csurran-cseppen a jóból. Ennyi szuper eszköze és programja nem lenne, ha nem Lilkó lenne a nővére! Irigylésre méltó kezdőpozíció :)
Ennyi.

Itthon

Induláshoz készülődés közben: egymás hegyén-hátán. Lili meg mint valami indiai istenség, tán Visnu, csak neki 4 karja volt. Meg ő talán a pusztítás istene volt, ha igaz, és ha nem kapom el gyorsan Barnust Lili két lába közül, nálunk is lett volna nagy pusztítás...ezúttal megúsztuk!
Lili kapott két járművet. Egy triciklit és egy Y-motort. Ez a tricikli, ismerkedős nap. Elég ügyi. Hajtani persze még nem hajtja, hanem mi toljuk, és egyelőre tanulja, hogy a pedálon pihentesse a lábát. Szereti. Délelőtt a környékünkön, délután a Balcsi partján próbálgattuk. Jó volt.

Hát, ilyen az élet mifelénk: kisgyermekként csupa móka s kacagás :)

És hogy mik vannak még?

Például tavaly a jácintjaimat bevágtam a mosókonyhába miután elnyíltak, hogy majd kezdek velük valamit, és azok szegények meg egy éven át várták a kezdést, ami most köszöntött rájuk. Teregetésnél szúrt szemet a minap (ez egy vicces szó), hogy ezek bizony veszettül rügyeznek. Volt nagy boldogság! Azonnal jöttek is fel velem a konyhába, most már az ablakból nézik a kilátást. Trehány háziasszonynak is lehet szerencséje. És: amit ma megtehetsz, azt hagyd a francba, semmi szükség rá :)

Pókok. Pelenkázásnál átfutott egy Lili nyakán. Áááááá! Elkezdtem a nacijával csapkodni. Próbáltam nem Lilkó fejét eltalálni, és közben nyugtatólag szóltam is hozzá, hogy ne higgyen olyat, hogy anyánál harangoztak, de azért megijedt. Én is. Ez amolyan rémálmos sztori nálam: nagy, fürgelábú fekete pók a gyerekemen, Hitchkockért kiált. Ma még kettőt meggyilkoltam, kisebbeket. Beszerzek egy UH-s póktávoltartót, az már tutkó!

És az élet naposabb oldala: Lilike sétálni akart. Tegnap is, ma is. Ki kellett vegyem a babakocsiból, és mentünk. Csak 2-3 alkalommal, max 2-3 percnyit, de mentünk, és ő akarta. Boldogságos :)

Szegeden jártunk

és kevésszer fényképeztünk sajna. Csak annyi képünk van, amennyit apu készített lenti sétánk alkalmával. Néhány ezek közül:

Apuka tolja a két kis petét napfényes Szeged városában, a színház oldalában

Lilkó elmélázik

Barnus életében először ivott helyesen cumisüvegből!!! Tapsot neki!!! (Azóta sem sikerült...)

Ó, ő már izomból tolja, nagy-nagy rutinnal rendelkező versenyző

Barnus gondterhelt. Lehet, hogy már megint a jegybanki alapkamatok foglalkoztatják, esetleg az alkotmányozás kérdései...

Azért vigyorogni is tud ez a tejfeles szájú kalácsképű kismanusz

Ja, és ilyen egy babákat babakocsiba bepakolós elindulás mifelénk. Nem könnyű és nem rövid.

Új menüsor: online babajátékok

Figyeljetek csak! Új menüpont készült, keresd fent: "ÚJ!!! Online babajátékok" címmel (vagy itt: http://orsiferilove.blogspot.com/p/uj-online-babajatekok.html)

Fut, robog a kicsi kocsi

Hogy mi lesz ebből???

De hisz' ez jóóóóó!

Hogy ez miért jó nekik? Franc se érti! (Persze aztán megértette, ő is nagyokat kuncogott, amikor édes jó anyja húzogatta a nappaliban.)

Ez tetszik - Esti mesék

Ennek a történetnek sok verziója kering, ma megkaptam egy x-dik verzióját, íme egy másik, igaz, hogy ez fordítás és nem is túl jó, de a mondanivaló ott van nagyon!

"Volt egyszer egy hegymászó, aki kétségbeesve reménykedett abban, hogy egyszer meghódítja az Aconcagua-t. Vágyai hegye az Andok déli részén fekszik és a maga 6962 méterével a legmagasabb csúcs Ázsián kívül. Hosszú éveket töltött az előkészületekkel, mikor egyszer csak elérkezettnek találta az időt, úgy döntött hogy teljesen egyedül megy fel. A dicsőséget nem akarta megosztani senkivel.
A sötétség hamar beállt és igen nagy magasságban hirtelen lepte meg. A látótávolság a nullával volt egyenlő, körülötte minden fekete volt. Az éjszaka holdfénymentes volt és a csillagok elbújtak a felhők mögé. Amikor egy sziklaperemen túljutott, tán száz méterrel a csúcs alatt, megcsúszott. Miközben szánkózott lefelé, a sötétségnek csak a cafatait fogta fel, amik mint valami szemfedő keringtek körülötte. Úgy érezte, mintha a nehézségi erő egy szakadékba rántotta volna. És csak zuhant és zuhant tovább...
Közben vonultak el mellette életének kellemes és kellemetlen élményei. Biztos volt benne, hogy meghal. De aztán egy hatalmas rántást érzett, ami mintha két részre szakítaná. Mint minden jó hegymászó, biztosította magát egy kötéllel. Mivel ott libegett a kötél végén és más választása nem volt, így kiabált.
- Istenem, segíts!
Az égből egy mély hang válaszolt: - Mit tehetek érted?
- Légy szíves ments meg!
- Tényleg elhiszed, hogy meg tudlak menteni?
- Hát persze, egészen biztosan.
- Akkor vágd el a kötelet amin lógsz -volt a válasz.
Csend lett. Hogy mondhat Isten ilyet? És még jobban szorította a kötelet, amin lógott. Amikor másnap a mentőcsapat a helyszínről visszatért, hihetetlen dologról számolt be. Egy embert találtak egy kötél végére fagyva ötven centivel a föld felett." (http://onmegvalositas.hu/blog/almas/orangyal alapján)

és egy kedvencem:
"Két kis egér egy vödör tejbe esett. Az egyik feladta az úszást és megfulladt, a másik nem adta fel és vajjá köpülte a tejet, majd kimászott..."
Na, melyik a film?

és egy ráadás, ami vicc, de nem feltétlenül az:
Egy tudós bolhákkal kísérletezik. Leteszi a bolhát az asztalra és rászól: Bolha, ugorj! És a bolha ugrik. Ekkor a tudós kitépi a bolha egyik lábát és ismét rászól: Bolha ugorj! A bolha ugrik. Majd a tudós kitépi a bolha összes lábát, és rászól: Bolha, ugorj! De a bolha nem ugrik. A tudós erre beleírja a naplójába: Ha a bolhának kitépik az összes lábát, akkor megsüketül.

Barni 8 hónapos

A jegyzőkönyv kedvéért.
Barnus 8 hónapos nagyfiú. Súlyát nem tudom, nem mérjük. De határozottan nehéz. Érdeklődő, mosolygós, sokszor hasfájós egyéniség. 74-es rucikat hord.

Amiben erős:
- alapjában véve nagyon erős (jaj a körforgónak, ha elkapja!, tépi olykor)
- imád ülni és már alig-alig borul, nagyon stabil
- kurjongatás és nyálfújás berregéssel
- a hanyatt helybenfutás még mindig nagyon megy
- dolgok megszerzése kepesztéssel, nyújtózkodással. Fő érdeklődési terület: tányér az asztalon, mobiltelefonok, Lili bármie, kötelek&madzagok
- nők elkápráztatása

Amiben gyenge:
- nem kúszik
- nem forog, kivéve vissza. Azaz ha nem háton van, hanem hasra tesszük, a pillanat töredéke alatt képes visszafordítani magát
- nincs egy szál foga sem :), de ez talán mégsem a gyengeség jele, inkább a hiánylistára való
- nem tud semmilyen cumisüvegből sem inni. Pohárból sem. Csak cici. Persze azért próbáljuk!

Hát, valahogy így állunk. Ebből a kalácsképűből még mindig akármi is lehet! :)

Hogy ha a mackók sakkoznak, roppant ritkán kapkodnak

Forrás: http://www.polgarjudit.com/book.html

Fekete-fehér, pepita. Ezt tuti látja Lili. Tegnap este megszállt a hirtelen gondolat: mi lenne, ha Lilit megtanítanám sakkozni? Nem most, nem azonnal, hanem nagyon szépen fokozatosan, lassan. Elalváskor még játszottam egy kicsit a gondolattal. Azért is remek játék, mert gondolkozni tanít ugye. Ma nézegettem egy picit a netet, rákerestem arra, hogy "sakk kisgyerekeknek" és "sakk óvodában". Nem kevés dolgot lehet összeolvasni...Még sakkovi nevű hálózat is létezik, egyelőre csak Budapesten.
Aztán megtaláltam ezt: http://www.rtlklub.hu/musorok/reggeli/cikk/346007 és már tudom is, hogy mivel kezdem. Megrendeltem Polgár Judit könyvét (bejegyzésem címe a könyvből való. A kisgyereke ovijában is tanítanak belőle, heti egy alkalommal:)). Majd annak a mentén haladunk. 3 éves kortól ajánlott, úgyhogy ha 2 évesen még nem lesz rá fogékonyság Lili részéről, felfüggesztjük és várunk egy kicsit. Pedig szerintem a látásnak is jót tenne.
Ma mindenesetre elővettünk egy sakktáblát. Szép, fa, barna-fehér kockásat (nem is kocka, mert az térbeli alakzat lenne ugye). Lili nagyon szerette. Hosszan mosolygott neki, ölelgette. Jól kezdődik! Elővettem egy-egy bábut, no, azokat nem szerette, csak a tábla, csak a tábla. Mára ennyit a sakkozás csodálatos világából :)
Más.
Ma megtörtént, ami soha. Lili elolvasott a szókártyáról egy szót. Mármint úgy értem, hogy tényleg elolvasta! Eddig ilyen még nem volt. Olyan rengeteg akadt, hogy tippelt, és bejött neki, olyanról még filmem is van, hogy éppen az van a kártyán, amit mond, de tudom, hogy tippelt, mert az adott szóval már többször is próbálkozott előtte, ill. annyi esze van, hogy tudja az első szóból, hogy mi a kategória, így próbálkozik folyamatosan, egyszer hátha bejön...De most nem. Nem mondtam kategóriát, ill. az adott kategória ma még nem is volt, és ahogy a szeme elé emeltem az első szót, azonnal mondta félvállról, csak úgy mellékesen: "Gizi". (A zenélő kutyánk kapta ezt a nevet.) Tudom, hogy nem tipp volt, először vagyok biztos ebben, és nagyon-nagyon örülök neki! :)

Szabadfoglalkozás

Lili kedvence a laptop mellett manapság a telefon. Komplett párbeszédeket játszik le, többnyire "papával". Közben persze forgatja a kiszuperált Nokia telefonját, amit rendszeresen feltöltünk neki, hogy a kijelzője világítson, ellenben nincs benne SIM-kártya. Ilyeneket mond: "Micsinálsz? Papával. Szeret. Eltévedtek." És itt a végén már rá is tér a Jancsi és Juliska sztorira, mert azt egészen egyszerűen el KELL mesélni mindenkinek! A telefonjánál már csak egy jobb dolog akad: anya vagy apa igazi telefonja. Ja, és frankón oldja a billentyűzárat mindkettőn, úgyhogy ha fura hívás érkezik tőlünk, Lilikópé lesz az, kérdezzétek csak bátran, hogy "micsinálsz" :) Esetleg a nevét, címét, mert ha nem szégyenlős éppen, házszámostul mondja:)
Ha már az összes könyvet kiolvasta, jöhet a furulya. Asszem eddig kétszer sikerült belefújnia, de próbálkozik. Pl. az oldalán :)
Barnust is megbabonázta a hangszer, de ő inkább a lefogásokkal próbálkozik, elég sikeresen. Már csak bele kellene fújni...de az a jövő zenéje :)
Indulunk sétálni, de előtte a "Kelj fel Jancsi" csibémet még beszorítom két láb közé, hogy ne izegjen mozogjon össze meg vissza, mert rém idegesítő. Én meg rém cuki vagyok a kalácspofimmal, ugye.

Nagyon ügyes!

Lilit nem kell motiválni, ő saját magát motiválja :)
Itt éppen nem, de akár meg is tapsolja saját magát. Ezúttal csak elismerően nyilatkozik többször is önnön fenomenális teljesítményéről. "Nagyon ügyes!"-idézem pókhasú tornásznőt. A háttérben pedig Kalácspofi lengedez a wingbon, néha figyelemfelhívó nyögések közepette.


Részlet Lili T-SMT feladatsorából (a leül-feláll gyakorlat gyengébbek kedvéért)

Süssünk, süssünk, valamit,

azt is megmondom, hogy mit. Édesszájúaknak gyors nasit. Elmúlt pár hét favoritjai, mert gyorsak és finomak:
- Angi joghurtosa
- Maca csokisa
- Südve Nap-éj piskótája
- és a több receptből általam összegyúrt "Tejberizs á la Orsi"

Angi joghurtosa
Végy egy bögrét, és azzal mérd!
1 bögre joghurt (van, aki 1 doboz joghurtot tesz bele, én 2 natúr Activiát, mert annyi fér bele a bögrébe)
2 bögre liszt
fél zacsi sütőpor
1 zacsi van.cukor
fél bögre étolaj
1 bögre cukor
2 db tojás
csipet só
és a gyümi, gazdagon

Mindent kutyulj össze, én kézi botmixerrel szoktam. Bele ízlés szerint lecsöpögtetett gyümit kell tenni, jó gazdagon (pl. kompót meggy). Előmelegített forró sütőbe be kb. 10-15 percre, majd a teljes sülésig visszavenni a hőfokot 150 fok körülire. Villapróbával tesztelni, hogy mikor kész, a teteje szép aranybarnás lesz, akkor. Ja, és pici tepsi kell hozzá. Nagyon fini!

Maca csokisa
Ezt nem csináltam még, viszont pénteken itt volt látogatóban nálunk a drágám, és hozott magával :) Alig bírtam abbahagyni...
1 kocka Rama
2 dl tej
20 dkg cukor
1/2 kg darált keksz (állítólag lehet kapni ilyet, hogy darált keksz)
3 ek. kakaópor
kis rumaroma
étcsoki bevonó (pl. zacsis Dr. Oetker)

Tej+cukor+Rama=>feltenni tűzre, míg a Rama szét nem folyik, le a tűzről. Ebbe bele a keksz+kakaópor egyveleget, masszát beletapicskolni pici tepsibe, rá az étbevonót, aztán kész is. Lehet tenni műanyag dobozba és vinni barátnőnknek :)

Südve Nap-éj piskótája
Klikk ide: http://sudve.freeblog.hu/archives/2011/02/25/Nap-ej_suti
Mi lekvár nélkül toltuk, de savanykás és/vagy pikáns megy hozzá.

Tejberizs á la Orsi
1 bögre kerekszemű rizs (A minőségi osztályú)
1l tej
1 bögre víz
1 tojás
csipet só
kb. 90-130 g cukor, ízlés függvényében
1 van. cukor
fahéj ízlés szerint (én egy vékony, 2 cm-s rudat tettem bele)
(van aki tesz bele 1 citrom reszelt héját, szegfűszeget, én nem tettem)

1 bögre rizs+1 bögre tej+1 bögre víz=>feltesz főni, bele kis fahéjt, van. cukort, sót, plusz ki mit akar. Folyamatosan adagoljuk a tejet hozzá, ahogy a rizs puhul és szívja magába. Kb. 1 litert vesz fel. Ha jó puha a dolog, hozzákeverjük a cukorral elkevert tojássárgáját, rottyan egyet az egész és le a tűzről. A végén hozzákeverjük a felvert tojásfehérjét. Nyami, nem is kell rá semmi, magában is fini.

Jó étvágyat!

Megint nyomozok

Már kevésbé lelkesen, mint korábban, de benne vagyok a melóban :) Pont a múlt hétvégén elevenítettük fel Ferivel, hogy anno mennyire hittünk abban, hogy majd találunk egy x módszert, és azzal hipp-hopp, Lili látni fog! Ma már nem hiszünk ilyet, már okosabbak lettünk. Persze ettől még lehet, hogy létezik és mi azt meg is találjuk :)

Ez a sztori onnan indul, hogy mynona volt olyan kedves, és belinkelt nekem egy bejegyzésemhez (a bebetv nézésről) egy linket, ezt: http://hirek.prim.hu/cikk/78307/
A cikk egy látóideg sorvadásban szenvedő kisfiúról szól, akinek a szemésze napi 2 órában Nintendo DS-sel való játszást írta elő és ennek köszönhetően rohamosan javult a gyerek látása. A cikk több helyen is megjelent, elsősorban informatikai vagy ahhoz közeli lapokban, csemegeként.
Kinyomoztam az eredeti cikket, a doki nevét, aki ezt a "házi feladatot" a gyereknek adta. Ő lenne az: http://www.eyedoc.org.uk. Levelemre még nem válaszolt, majd mesélek, ha esetleg igen.

Amit viszont már tudok, hogy nem látóideg sorvadása volt a gyereknek, ahogy a magyar források azt írják, hanem ún. amblyopiaban szenvedett. "Az amblyopia, azaz tompalátás olyan állapot, amikor a retinális kép agyi kapcsolata nem fejlődött ki teljesen, így csökkent látásélességű az egyik vagy ritkán mindkét szem organikus ok nélkül, vagy a látásfejlődés szenzitív szakaszában organikus ok talaján, azt súlyosbítva. A fénytörési hiba korrekciójával sem válik a látásélesség teljessé. A gyenge látás 10 éves korig alakul ki, ezután nem rosszabbodik." (http://www.google.hu/url?sa=t&source=web&cd=1&ved=0CBcQFjAA&url=http%3A%2F%2Fportal.tmkorhaz.hu%2Fhefop_szekszard%2Ffiles%2Ftartalom%2FSZEM-Strabismus_P.doc&rct=j&q=amblyopia%20tompal%C3%A1t%C3%A1s&ei=VPlvTfz4KJDRsgbZ5tyCDw&usg=AFQjCNEv_NQvgAlI0aRDUJwsrVy1EIg-ag&cad=rja)

Így lát valaki, akinek amblyopiája van: eltűnnek a kontrasztok.

Olvasgattam hát a témában, megnéztem pár hozzászólást a külföldi cikkeknél. Volt egy nőci, aki írta, hogy ez egyáltalán nem újdonság, mert neki már jó régen is azt mondta a dokija, hogy játsszon videojátékokkal, jó sokat, és javulni fog a látása, ami így is történt. Ekkor jöttem rá, hogy ennek a dolognak jóval nagyobb lehet az irodalma, mint gondoltam...és elkezdtem tágabban keresgélni. Többek közt ráakadtam erre az emberre: http://levilab.berkeley.edu/personnel/rli.html . Akivel már levelezünk is! Ő főleg felnőttekkel foglalkozik, "játszik velük" :), ami azért nagy dolog, mert az az általános orvosi vélemény, hogy az amblyopia felnőtt korban már nem gyógyítható, javítható. Az ő kutatási eredményei meg azt mondják, hogy dehogynem. Levelei viszont visszafogottak, arra hivatkozik, hogy Lilinek ONH-ja van, ami a látóideg strukturális problémája (azaz hogy vékonyka neki), és nem pedig agyi-feldolgozási a gond. Ez utóbbit mondjuk pont nem tudjuk, mert a VEP-eredményünk akár erre is utalhat...Sőt, mondok egy durvábbat: Sényi Kati legutóbb azt írta Lili lapjára a diagnózisnál, hogy amblyopia...De hogy honnan szedi?! Kicsit össze vagyok kavarodva, a következő vizitnél bizony én leszek tudálékos anyuka, aki csak kérdez és kérdez és kérdez és rém idegesítő :)

Aztán van egy másik szemész doki, aki különböző villódzó képekkel, formákkal próbálta a gyerekek figyelmét, látását felébreszteni, majd arra jött rá, hogy el kell érni, hogy ezeket a gyerekek irányítsák, mert csak nézni ezeket egy idő után bazi unalmas. Ekkor érett meg a fejében a gondolat, hogy játékokat kell csinálni! Ő ilyeneket fejleszt most, és bár nem napi 2 órában nézeti a gyerekekkel, mégis, úgy tűnik, ő is eredményes. Természetesen neki is röpült a levél :) (Róla angolul itt lehet olvasni pl.: http://gamefwd.org/index.php?option=com_content&view=article&id=212:video-game-to-help-correct-lazy-eye-disorder&catid=54:health-a-fitness-games&Itemid=43)

Nézegettem a Nintendo DS-t amúgy és a játékokat rá. Sajnos sokkal nagyobbaknak szólnak, mint Lili. Meg nem is tudom: látná ő egyáltalán a kijelzőn, amit kell??? Az először említett kisfiú amúgy 4 évesen kezdte a játékot, szóval talán 4 éveseknek létezik valami, ami leköti a figyelmüket. Ő akkor olyan állapotban volt, hogy nem látta a szülei arcát a sérült szemével (csak az egyik szeme volt amblyopiás, a játéknál az ép szemét le is ragasztották.) És a Nintendo is ráállt erre a vonalra, mondjuk elsősorban a felnőttekre, Flash Focus néven fut a termékük.

Nem olvas engem véletlenül egy szemész PhD-hallgató, aki kutatgatna a témában? Én úgy videojátszanék Lilikével, ha a legkisebb esély is lenne rá, hogy működhet a dolog...

Tegnap elégedetlenkedtem,

megint kicsit megszálltak a negatív gondolatok, úgy általánosságban és kicsit engedtem az áramlásnak, kicsit sajnáltam magam, ahogy kell és ilyenek. És mindig ilyenkor történnek a nagyobb bajok! Barnus hirtelenjében nagyon beteg lett, ma kiderült, hogy hörghurut, életében másodjára. Doki kérdezte is, hogy van-e még a családban ilyen "tüdőgyenge" személy, és megállapodtunk, hogy biztos az apja, mert ő nem volt jelen :) (amúgy meg nem) Szóval szegénykém hörög, meg hőemelkedik, meg orrszívunk-porszívunk, amit könnyes szemmel tűr, de nem sír, majd a végén rám mosolyog. Tündéri! Természetesen már Lili nózija is megindult, és nála is elindult a hőmérő higanyszála felfelé, bár "csak" 37.2-nél járunk, de azt tudni kell, hogy egy lázgörcs-hajlamú gyereknél ez már folyamatos odafigyelésre ad okot, úgyhogy lázmérőzünk. Most alszanak. Remélem, Lili úgy ébred, hogy hője marad max. ezen a szinten. Ő csak akkor kap antibiotikumot, ha két napon át lázat kell csillapítani és nem csökken. Ez azért piszkosul jó hír, mert ugye szombaton hagytuk abba az antibiotikum kúrát, 2 héten át ment, nem akarom megint!!!
És hogy honnan a baj? Hát, basszus kérem szépen a BHRG központból, megfáztak. Ugyanis abban az egy órában, míg ott voltunk szombaton, nem volt fűtés, bazi hideg volt, és bár jól fel voltak öltözve ezek a zsebterroristák, úgy látszik, mégsem. Ez a legjobb tipp.
És anyuka is szüttyög. Péneteken nem lesz itt se torna, se fejlesztés, szombaton se HRG :(
Az tényleg igaz, hogy mindig van lejjebb?

Jancsi és Juliska á la Lili

Így meséli Lili a Jancsi és Juliska sztorit, miközben lapozgatja a könyvet:
"Julista. Eltévedtek. Erdőben. Házikó. Dolgoztatta. Apukájuk."
Ennyi. Kell ennél több? :)
Kíváncsi volnék, mit fog belőle...

Felfedezéseim #6

Móra könyvek, most leginkább a Cini-cini muzsika
(http://www.mora.hu/k%C3%B6nyv/Versesk%C3%B6nyvek_mond%C3%B3k%C3%A1sk%C3%B6nyvek/versek-mond%C3%B3k%C3%A1k-3-6_%C3%A9veseknek/Cini-cini_muzsika)
Hirtelen észrevettem, hirtelen megvettem. És a legjobb szolgálatot az autóban teszi: remekül lehet verselni-mondókázni belőle a gyerekeknek, akár 1-2 órán át is. Én legalábbis szuperül lekötöttem Lilit a pesti utunkon.
És, a többi réges-régi, gyerekkorunkból ismert és szeretett könyv is újra kiadva, beszerezhető. Lehet dúskálni a Móra honlapon a jóban. De tényleg! :)

Ketten ülünk egy lóra, hárman meg a csikóra...

(sajnos Lili elfordult ippeg. Amúgy is jött a hiszti, mert az öccse rámarkolt a rucijára és az ezer szörnyűség és dörgedelem...)

A nevelés csődje

Milliószor kértem már Lilit, hogy ne dobja el a cumisüvegét, ha már nem kell neki. Már a kézreütést is bevezettem, amit nagyon aranyosan utánoz, eldobja az üveget a francba, közli, hogy "leesett, szánt szándékkal, ejnye-bejnye", majd fogja magát és rácsap saját kezére, és bólogat hozzá, hogy igen, így minden rendben van.
Ma ebédnél is repült az üveg. Én felemeltem a hangom, és rákiáltottam:
- Lili! Nem szabad! Olyan sokszor kérte már anya, hogy ne dobd el a cumisüvegedet, ha már nem kell!
Erre a flegma válasz (miközben fenti állandó műsorát végezte):
- Hányszor?
:)
Na, kedves tapasztaltabb édesanyák, ilyenkor mi a helyzet?