Szivárvány

Ma láttunk szivárványt. Pont alatta terveztünk kocsival áthaladni, azaz a napocska pont a hátunk mögött volt a zuhogó esőben. És néztem, és néztem, és eszembe jutott, hogy én tizenévesen megtanultam a szivárvány színeit, és csak évekkel később tudatosult bennem, hogy nem 7, hanem csak 6 színt tanultam meg: a pirosat, a narancsot, a sárgát, a zöldet, a kéket és az ibolyát. Kiderült, hogy a kéket ketté szokás szedni, világosra és sötétre. Ezzel a mai szivárvánnyal pedig konkrétan előállt a helyzet: nem láttam a kék színt benne! Nemhogy világosat, vagy sötétet, de egyáltalán nem volt kék! A zöld és ibolya határára oda lehetett képzelni éppen egy kék vonalat, ha nagyon akarta az ember, de semmi sávot, mint a többi szín esetében. Hogy mik vannak?

És hogy mik vannak szivárvány témában?

Álmoskönyv:
"remény, új életszakasz kezdete, kreativitás, optimizmus, lelki béke"

Magyar Katolikus Lexikon:
"szivárvány: a távolabb hulló esőcseppen megtörő napfény keltette, körív alakú, többszínű fényjelenség az égbolton. - Ősi vallásos és mitológiai jelkép: híd 2 világ között. A sintoizmusban (→Japán) az istenek a ~on jönnek le a földre; másutt a ~ a →holtak országába vezető út; egy istenség fegyvere, íja, melynek nyílvesszeje a villám; a napisten nyelve, ill. maga a ~ magasabbrendű lény: a Napot kísérő szellem v. alvilági kígyó. A gör. mitológiában Héra istennő szolgálója és Írisz hírnöke. - A Ter 9,13 szerint a →vízözön utáni szöv. jele, Isten haragját és kegyelmét együttesen jelzi. Szt Ambrus a ~t, mint a kegyelem szimbólumát, nyílvessző nélküli íjnak mondja. A ~ mint a világot ítélő Krisztus trónusa a Jel 4,3 és 10,1 alapján szintén a harag és a kegyelem jele. - Az ikgr-ban →Jákob létrájához hasonlóan a ~ ég és föld összekötője, a béke és a Békesség Anyja (→Szivárványos Madonna) szimbóluma. A bizánci műv-ben Krisztus trónusa. Utolsó ítélet-képeken a ~ „a trón körül” jelenik meg; ha még egy ~ látszik, az az →új ég és új földet jelenti. 7 színe utal a →Szentlélek ajándékaira és a Szentháromságra (→szentháromságszínek). - A magyar néphagyomány szerint a ~ egyik vége vízbe, tóba, kútba, moldvai hiedelmek szerint tengerbe nyúlik, onnan szívja fel a vizet, s vele békát, kígyót, halakat; aki átjut alatta, lányból fiúvá, fiúból lánnyá változik. A ~t eget és földet összekötő hídnak is tartották, amelyen angyalok, tündérek közlekednek. A széles zöld csík jó búza-, a vörös jó bortermést (de háborút is) jelentett. **"

És egy hosszabb: http://www.iosephinum.hu/?page=cikkek&op=show&id=597