Megint felállt

Lili új szokás szerint szeret hajnali 5 körül felébredni és hopp, hirtelen ki is pattan szeméből az álmosság és köszöni szépen jól van, és bizony mindenki keljen fel vele együtt és vigadjon, mert az élet szép! Vagy valami ilyesmi elgondolás lehet a buksijába, de rém hangos, jókedvű, de ha sokáig nem osztozunk az örömében, akkor egyre panaszosabb lesz, hisztis, majd sírós. Én ezt annyival szoktam elintézni, hogy pelust cserélek neki, kap vizet, felhúzom az altatós zenét és elhagyom a szobáját. Persze miután Feri szólt, hogy a lány fent van, mert nekem olyan jó az alvókám, hogy bizony fel nem ébredek holmi hajnali vaklármákra. Nem úgy Feri! Szegény, totál kész van. Nem bír Lilitől aludni, úgyhogy a legtöbbször ilyenkor bemegy hozzá és gyakorolják a kiságyban a felállást, ugrálást, majd 6 körül ő is otthagyja a kisasszonyt, aki visszaalszik még egy órát, ha mázlink van. Feri pedig vagy vissza tud aludni, vagy nem. Én jelentem, simán. Persze kis koboldomat meg kell szoptassam, mert ő is felébred a rikkancs kisasszonyra, de általában gyorsan megvagyunk ezzel a műsorszámmal.
Ma reggel Feri már nagyon fáradt volt, így bement Lilihez kissé morcosan, közölte vele, hogy ennyi idősen már réges-régen fel kellene állnia a kiságyban, és a polcon ott vannak a könyvek, igazán levehetne magának egyet, és olvasgasson, ne ébresztgesse szeretett családját, amikor még a kakas se ugatja a napot. És rácsukta a leányra az ajtót. Mi meg próbálkoztunk a visszaalvással. Nekem sikerült is, amikoris arra ébredek, hogy nagy puffanás, lányunk meg kurjongat és nyüszög. Feri lassan és eléggé mérgesen már, de átcammogott Lilihez, aki állt az ágy sarkában, és a könyvespolcról lesodorta a könyveket:)
Ezennel abszolválta Lili a második kiságyas önálló felállást, újfent hálózsákos nehezítő körülmény mellett.

Amúgy meg jó sűrű napunk volt! Reggel vittem Barnust tornázni, aztán megfőztem a tojásos köménylevest, rizst kukoval, rántott husival, tartárral és csak azért nem csináltam pudingot a tegnap délután sütött palacsintához, mert elfogyott otthonról a tejci. Mindez fél-háromnegyed óra alatt, majd spuri az usziba, ezúttal két gyerekkel: Feri Lilivel úszott, én Barnussal. B. először volt medencében és HRG órán. A fél órának az első negyed óráját élvezte nagyon, még énekelt is nekem, majd irtó fáradt lett, úgy kellett tartani benne a szuszt, hogy ne akarjon elaludni! :) Délután olyan luxusban volt részünk, hogy a teraszunkra kiültünk, míg a gyerekek aludtak, csak azt hagytuk számításon kívül, hogy a nap, mint a meszes úgy tüzelt, és sikerült mindkettőnknek rákvörösre színtváltanunk...Késő délután séta a városban, végre találkozva miniBekivel is, aki Barnushoz hasonlóan az "összes titkok tudója" ábrázatot viseli még és nagyon cuki vele. Meg láttunk hármasikereket, már több is van ám a városban! Volt amúgy nagy majorette bemutató, meg katonazenekar és trallala, de csak a végét kaptuk el az egésznek, úgyhogy valójában fogalmam sincs, mi történt a városban. Ez azért vicces, mert már több listára is feliratkoztam, hogy jól informált legyek és ezt a mai nem kis eseményt nem jegyezte senki :(

No, ma ilyenek voltak. Szép napjaink vannak. Remélem, már megvolt a böjtje.
(Ja, és lottót elfelejtettem venni, úgyhogy ne izguljatok, nem lesz ötös, mert a tuti számok itten vannak nálam a fejemben :))