2011. május 10., kedd

Itt vagyunk!!!

Visszatértünk, itt vagyunk! Köszönjük a jókívánságokat, aggodalmakat!
Valószínűleg racoon mumnak lett igaza, háromnapos láza lehetett Lilinek, mely nálunk négy napig tartott. Igen, van ilyen, magas láz és általában hozzá semmi, ha mégis, akkor orrfolyás, torokizé, hasmenés és a vége (3-5 nap után) a kis pöttyök megjelenése a testen, melyek nem viszketősek és másnapra elmúlnak. A gyerekek ilyenkor nem anyátlanodnak el, általában jókedvűek. Ez sokszor igaz volt Lilire is, de a hisztifaktor szignifikánsan megnőtt...Először azt hittem, hogy benyaltunk valamit, mert én is elkezdtem cifrán hasmenni, de Lilinél nem durvult el a helyzet, és jöttek a pöttyök is, úgyhogy diagnózis felállítva: háromnapos láz. Végig rezgett ám nagyon a léc a lázgörcs miatt, de megúsztuk! Volt, hogy 39.4 is volt az a hő, mert mire észbe kaptunk, láz pillanatokon belül az egekbe szállt! És itt gratulálok a lázcsillapító szirupok gyártóinak: mind úgy gondolja, hogy a gyermek az eperíz szerelmese, ami így is van, konkrétan a második napig. Aztán eljön a borús pillanat és herótja lesz a gyermeknek a trutyitól, anyja meg csak győzze belepumpálni...((P)apa jóvoltából tesztelhettük igazi piacos eperrel: szerencsére azt még szereti, a joghurt viszont már fekete listás lett...)
Lili rendben is, de az anyja kipurcant. Szó szerint lézengtem, fetrengtem, a gyerekekkel való foglalkozás arra redukálódott, hogy közéjük feküdtem, néztem ki a fejemből és néha olvastam nekik, ha bírtam. Ezoterikusan arra jutottam, hogy fizikailag kimerültem, vagyis azért merültem ki és lettem beteg, mert a testem azt akarja tudatni velem, hogy foglalkozzak vele is, azaz magammal.
Legendásan híres vagyok a nemalvásomról, huzamosabb ideig is sokszor elvagyok 4 órás alvásokkal is, és hát az utóbbi időben ha nem is négyóráztam, de sokszor 5-6 óráztam úgy, hogy Lilihez éjjel még keltem pelust is cserélni. És vagy öregszem, vagy be kell lássam, hogy ez már nem megy nekem (vagy mindkettő). Kell az alvás. Úgyhogy viszonylag rendesen alszom most. És nem nagyon érdekel, hogy mással meg úszom. Majd ha kialudtam magam, folytköv.
Egyébként ti mit csináltok, ha lemerült az elem? Szokják mondogatni, hogy egy wellness hétvégére menjek el egyedül vagy Ferivel, gyerekek nélkül. De kérdem én: az a 2-3 nap tényleg annyira feltöltene (miközben ugye folyamatosan azon pörög az ember, hogy a gyerekek vajon élnek-e még), hogy hosszú távon lehet abból táplálkozni? (Amúgy ez a téma egy kicsit még költői, mert a szoptatás röghöz köt.)Vagy mi másra gondolhat még az ember lánya?
Voltunk ám Szegeden is. Előző nap még hazahívtam Ferit a munkából, annyira rosszul voltam, és amint hazaért, én ágynak estem, de másnapra összeszedtem magam és egy jó kis sírós budapesti BHRG kontroll után irány Szeged! (Olyan feladatsort kaptunk, hogy hú meg ha, egyedül szerintem lehetetlenség is végigcsinálni, nagyon négykezes...) Készült kép is, teszek ide kettőt:
 Öltözés közbeni sunyítás a kamerának (lehet, hogy filmsztár lesz?)
Papánál bealvós kis kincsem
A rossz az egészben az volt, hogy anyum Bp-en tartózkodott, míg mi nála, mert karácsonyra kapott színházjegye épp esedékes volt, de szerencsére (p)apa sokszor ráért, így nem sokat voltunk egyedül, míg Feri Hódmezővásárhelyen tartotta a kiállításon a frontot. Bár én még mínuszban ugye...
Szombaton még ki is mentünk hozzá a kiállításra gyerkőcökkel, és a nap élménye az lett, hogy Lilivel bementem az állatsimogatóba és simogattunk veszettül :) Élvezte! Egy barit (meeee), egy bocit (múúúú), egy szamarat (i-á) és egy kecskegidát (mek-mek). És most erről nagyszerűen tudunk már mesélni, ha kérdezik :)
Tegnap meg már zenés foglakozáson jártunk itthon. Irtó vicces volt, mert jött látogatóba a tévé. Vagyis jött volna, ha valaha odaér :) Előtte persze telefonáltak nekem, én elkezdtem terjeszteni az igét, és volt olyan, aki úgy reagálta le a dolgot, hogy akkor ők nem is jönnek a foglalkozásra, ha tévé. Úgyhogy az igehintéssel leálltunk, azt beszéltük meg, hogy ha jön a tévé, akkor aki nem akar a felvételen látszódni, arra a pár percre meg lesz kérve, hogy hagyja el a termet. A pedagógusaink széles repertoárral készültek, volt minden, mint a bucsuban, de a tévé GPS segítség mellett sikeresen eltévedt valahol, úgyhogy felvétel ezúttal nem készült rólunk :)
Ja, és a hét "közhíre": írtam városkánk polgármesterének, miután láttam a honlapján, hogy mekkora hírverést gyártottak a könyvtárbeli zenés foglalkozásnak (hogy továbbra is ingyenes), hogy bizony létezik egy hasonló foglalkozás sérült babáknak is, és mi is nagyon örülnénk, ha megtámogatnák a fizetős részét, és képzeljétek el, kb. két hét átfutási idővel válaszolt nekem! Megírta, hogy melyik irodánál kell pályázni, ill. tárgyi ajándékokat is honnan igényelhetek a pedagógusoknak. Úgyhogy választ kaptam, kíváncsi vagyok, hogy pénzre konvertálható-e ez a válasz!

4 megjegyzés:

racoon mum írta...

feltöltődéshez: a wellness szállókból gyerekkel úgy jövök haza, mint egy kifacsart citrom, mert minden új, és mire berendezkedünk, már jöhetünk is haza. de nem adjuk fel. a kenesei matáv üdülőben, amúgy sikerült egyszer egy hétre úgy berendezkedni kismamatársakkal összefogva, hogy a végén kipihentük magunkat :-). Nálunk végkimerüléskor a gyereket egy éjszakára nagyszülőkhöz, vidékre küldjük, akkor alszom 17 órát egyben és folyt köv. három - négy hetente megesik, hogy lemerülök és akkor nekem ez segít. szervezés meg minden, de több hétre való muníció nekem legalábbis egy nem megszakított rem fázisos alvás....

sudve írta...

Orsi, nekem segített az a kétnapos eltáv, egyedül, csak én. Nem tudom, hogy a mostani szalmaözvegységet hogy bírnám, ha akkor azt valamiért nem kaptam volna, szerintem még most is abból "élek".

Kinga írta...

Lázcsillapításhoz: nálunk beváltak a mindenféle lázkúpok. Van köztük egész olcsó, receptre, és a szirupok gyártóitól mindenféle drágábbak is vény nélül. Attól is lehet persze herótja egy gyereknek, és igen, a kúp rendszeres beadásába is kipurcanhat egy anya, de mégis. A változatosság talán segíthet. De leginkább: most jó sokáig ne kelljen lázat csillapítanotok!

Orsi & Feri írta...

Kinga, kúp nem játszott ezúttal, merthogy hasmenés is volt...amúgy igen, rendesen fel vagyunk szerelkezve ilyenekkel is.
Feltöltődéshez: alakulok. A napsugár sokat segít, az is, hogy ma Lilit leadtam napközizni és Barnussal meg sétáltunk egy nagyot, shoppinggal egybekötötten...khm...(megvan a szülinapi lufi, gyertya, pszt!)