Virágbaborulva

"Lili hibiszkusza" virágba borult veszettül. Gondoltam, megmutatom neki, elcsodálkozunk rajta, megszemléljük és örvendezünk majd a dolog felett... A nagy francokat! Vagyis inkább anyuka rosszul időzített, mert leányzó inkább Boribon kalandjaira volt kíváncsi és éppen ismételgette a kedvenc 3 sorát ("Kié lehet az ing? Nem tudom. Felveszem." - vagy valami hasonló:)) Úgyhogy hibiscus le sem lett tojva, vagyis...

...Barnus úgy döntött, hogy megvizsgálja. Ezt úgy kell, hogy kajdiból belecsapunk a növény közepébe, és mivel tudjuk már 9 hónaposan, hogy ezt nem kellett volna, így anya arcát fürkészve sunyin felnézünk és várunk. Ha anya vigyorog (és ilyen pofira nem lehet mást tenni), akkor szabad tovább csapkodni. Úgyhogy hibiscus és virágainak életét megmentendő, anyuka a virágot biztonságba tervezte helyezni, vissza az ablakba. És közben elgondolkozik vala, hogy mennyire jó, hogy nem kiskutyát kapott leánygyermek és annak testvére...

De még mielőtt visszatoloncolnánk hibiscust, leánygyermeknek megint felajánljuk megcsodálásra, aki a ne baszogassál már "na jó, megnézem, ha ennyire erőszakos vagy" ábrázattal érdeklődve megtekinti a csodát! Áh, ezek a gyerekek nem értenek ehhez! Pedig van még virágom, virágom, ilyenek:

Ez meg Lili látásfejlesztő virága, a bordásfalán: (Elég beteg, mert egy napocska van a közepén, annak szemén napszemüveggel. ??? A napnak ugyan mi égetné ki a szemét, he?)