Lili ilyeneket beszél

Ha beülünk az autóba, ez a párbeszéd állandóan elhangzik:
- Egérte (azaz egérke)...
- Mit csinált az egérke?
- Felmászotta...
- Hova mászott fel?
- Bordásfalra.
(merthogy a felállást a bordásfalnál úgy gyakoroljuk, hogy a plüss egerét felteszem a bordásfalra, hogy kvázi az fogta magát, és felmászott, így Lilinek a dolga, hogy jól leszedje onnan.)
A párbeszéd után rögtön jön, hogy Jancsista, azaz Jancsi és Juliska. Szépen el kell mesélni...milliomodszor is...vagy Mókuska nóta kell ("dottórbácsi"-val:))

A radarjai nagyon működnek, ha Barniról van szó.
Lili imád a wingbon repülni, de Barnusnak meg sírás ellen tesz jót, így sokszor felteszem őt is. Leginkább akkor, ha Lili bilizik, és így őt nem zavarja. Nem a francokat nem. Ultrahangokkal meghallja, hogy wingbozik az öccse, és csak ismételgeti egyre sírósabban:
- Száll a Szöszi! Száll a Szöszi!
Lili enni is szeret. Ha éppen Barnust etetem, Lili azt is hallja, és panaszosan ezt ismételgeti:
- Szöszi ebédel. Szöszi ebédel! (De ha reggelizik, Szöszi akkor is ebédel! :))
Érdekes, hogy viszont ha aludni megy Lili és kérem, hogy mindenkitől köszönjön el, akkor Szöszi a legfontosabb személy. Tőle többször is, és van, hogy csak tőle.

Zenehallgatás. Strauss. Lili teljesen átszellemül. Belelovalja magát, hadonászik, vezényel. Hihetetlen alakítást nyújt. Majd a végén közli:
- Jaj de szép volt!

- Vizet!
-...kérek szépen! - fejezem be helyette a mondatot.
- Köszönöm, drágám! - vágja rá ő.

Felvettük a szókincsünkbe a 'tökéletes' szót. Lili épp mondogatja. Én rákérdezek:
- Ki tökéletes, drágám?
- Anya!
:) (és tudja, és tudja, és tudja :))

Ha valaki tüsszent, Lili ezt mind mondja:
- Hapci. Tüsszentett. Egészségére/egészségedre!

Uzsonna. Kérdem Lilit, hogy mit szeretne: banánt vagy inkább narancsot? Válasz:
- Almát.

És a mostani nagy sláger szavak:
- amikor sétáltatjuk, akkor mindig mondjuk neki, hogy "egy, kettő", hogy ilyen ütemben tegye a lábait. Így ez most nagyon benne van a fejecskéjében. Napközben többször is elhangzik. Valamelyik nap a délutáni alvásból ébresztettem, és még kómásan ücsörgött az ágyikójában, de már azt mormolta, hogy "egy, kettő" :)
- pedál. Imádja a triciklijét. A pedált egyelőre arra használjuk, hogy a lábikóját azon pihenteti a drágám, de sokszor csábítást érez, hogy letegye a tappancsait. Ilyenkor rászólunk és addig el nem indulunk, míg vissza nem teszi a lábait. Napközben elég sűrűn elhangzik az a szó is tehát, hogy pedál :)
- gyerekekhez/bölcsödébe/napközibe. A múlt hét a családi napközizések hete volt. Erről majd írok hosszabban is. Ha Lili érzi, hogy valami történés van, vagy tudja, hogy indulunk valahova, rögtön mondja, hogy "gyerekekhez/bölcsödébe/napközibe" :) Aztán sokszor ki kell ábrándítsam, hogy csak sétálunk egyet, de mivel a triciklivel, aminek ugye pedálja van, így gyermeki boldogsága töretlen!
- és azt ti tudtátok, hogy a világ legviccesebb szava az, hogy irgum-burgum? Anyu éppen valamiért rászólt Lilire, és nyomatékosítás gyanánt odabiggyesztette a mondata végére ezt a csuda vicces kifejezést. Hát nem röhögőgörcsöt kapott a kisasszony? És ez még tart. Ha irgum-burgum, akkor Lili kiesik a száján. No így tessék nevelni: ha ezzel a szóval szidom, kiröhög a lány. Nem, nem vicces! :)