Mókuska

Mókuskám továbbra sem alszik délután, sőt, este is már csak 9 körül lehet letenni aludni, hajnali 7 körül meg kukorékol.
A másik meg sikítozik. Élvezkedik, próbálgatja a hangterjedelmét, főleg a felsőbb régiókban. Ez természetesen Liliből pánikszerű sírást vált ki, úgyhogy rém szórakoztató a páros. Röhögve sikít a pici, válaszul bömböl a nagy. És a pici büszke a hangjára, úgy néz körbe utána, hogy elvárja a gratulációkat hozzá, úgyhogy még rászólni sem lehet.
A nagynak meg új kedvence van. A mókuska c. debilség kiütött rajta (http://www.youtube.com/watch?v=1fpFPxWyS58 ). Napjában kismilliárdszor követeli. Mint ahogy a libikókát is. Szerintem egész nap ellenne a libikókán Mókuskát hallgatva. Úgyhogy ahhoz képest van sanyarú gyerekkora, hogy a napi ötvenezer helyett hányszor részesülhet e páros gyönyörűségeiben. Ez inkább öt, mint ötvenezer, úgyhogy a gyámügyisek hamarosan ránk döntik az ajtót gondolom.
És lassan megint mérni kell egy vízfogyasztást, mert a libikóka gyönyörűségei közt előszeretettel kér vizet és irtó sokat pisil. Frankón kér már, így: "Hozzá!" vagy "Vizet!" vagy "Kérek!"
És kiestem a kegyeiből. Hogy miért, azt nem tudom. De ha az apjával két oldalról támadunk, puszit kérve, akkor Ferinek ad (azaz odatartja a pofiját), rajtam meg keresztülnéz. Totálisan szomorú vagyok ettől...
A pici meg egész nap repül a wingbon. Jól meg kell lökni, és akkor elnézelődik, mosolyog. Egyébként még mindig nem csinál semmit, úgyhogy ő is jár heti kétszer dévényes gyógytornára. Állítólag már nem merev, csak pici kötöttségei vannak. De leginkább lusta. Miért is ne? Egész nap lehet sikítozni és repülni és ezekhez még csak meg sem kell moccanni...És szerintem nem emészti a kajákat, egyre többször azt látom a végterméken. Ezzel egyelőre nem tudom, mit kell kezdeni, de majd felvetem pár dokinak.
Na megyek, mert kezdődik a koncert!
(Képek vannak, csak idő nincs feltölteni...)