Megfejtettem

Este bementem Lilihez, mert dünnyögött. Örült nekem, én fölé hajoltam és elkezdtem simogatni a buksiját hátul, ahol szereti, két kézzel. Egy darabig mosolygott és élvezte, majd megfogta két kezével a két kezemet és szó szerint ellökte őket durván, és annyit mondott, hogy "Szeret Szöszi". Azt hittem, nem jól hallok. Megkértem, hogy ismételje el. Erre még egyszer kristálytisztán ugyanezt elmondta.
És akkor összeállt a kép! Van magyarázat az elmúlt 1-2 hét fura viselkedésére irányomban. Végre féltékeny lett!!!
Mostanra rakhatta össze, hogy Szöszi léte az eddig őrá szánt időből vesz el, és anyuci súlyosan osztódik a két gyerek közt. Fel is villantak bennem emlékképek az elmúlt napokból: ha Barnust szeretgettem, tuti megszólalt, hogy ő is ott van, ha Barnushoz beszéltem, tuti megismételt pár szót, hogy őneki is mondjam. És amikor a süti-sütis verset mondjuk, amikor is mi szabadon szoktunk a családból neveket behelyettesíteni, ő csak és kizárólag két nevet helyettesít be már jó ideje, és ez a két név vagy Lili vagy apa. Merthogy az apja ha hazajön, leginkább vele van, lévén én Barnusra tudok ilyenkor koncentrálni: szoptatom, etetem, hogy ő is megkaphassa az anya-adagját, ami a másodszülötteknek amúgy is kevesebb.
Huhh! Fel van adva a lecke. El kell ültessem Liliben, hogy én továbbra is imádom őt, és Barnust is, és attól, hogy Barnusnak is kedveskedek, vele is időt töltök, Lilit nem szeretem kevésbé. Ha jól csinálom, majd megint kapok puszit, nem csak Feri. Már nagyon akarom!